Virágvasárnap

Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben. Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon. Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. 

Bővebben: Virágvasárnap

Nagypéntek

Írta: Gerzsenyi Sándor

 Bűnbánattal és mély alázattal ünnepelem e napot, midőn dicső Urunk, Jézus Krisztus a világ minden bűnét magára vállalta. Ő teljesen bűntelen volt, de elfogadta ezt az emberfeletti és természetfölötti sorsot, hogy meghal az emberiségért. Ő lett – egy időre – a „legnagyobb bűnös” e földön, és ezért jutott a kínos keresztfára.

Megremeg a kezem és a szívem, amikor leírom most, hogy Jézus „bűnös”. Ez a két szó nem fér meg egymás mellett. Bocsásd meg, Uram, hogy mégis így kell mondanom. Pedig te soha nem követtél el semmi olyat, ami az átlagemberek vagy a teremtő Isten felfogása szerint bűn lett volna. Tökéletes és szent voltál és maradtál. Tündökletes, hófehér ruhádon nem található a legparányibb sötét folt sem, mert soha nem vétkeztél. Mert a szeretet, a kegyelem és a jóság Istene nem követhet el semmi rosszat, semmi bűnt. Örök jóságodnak nincs csorbája. Tökéletességednek nincs semmi hiánya. Ruhád hófehér marad örökkön örökké. Ha a szent angyalok eszményképet keresnének, körülvennének téged, Uram, Jézus, és ujjongó örömmel mutatnák és mondanák: Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit! Nem elköveti, hanem átvállalja.

Bővebben: Nagypéntek