A baptista gyülekezetekben a megtérés után a hívők mindennapi életének szerves részévé válik egyrészt az Istent magasztaló, másrészt a krisztusi megváltásról szóló éneklés.
Missziói és egyúttal művelődési célból alakultak meg a többszólamú énekkarok, zenekarok. A cél az Isten iránti hála, hódolat és szeretet kifejezése és az erre való buzdítás.
A gyülekezetek alakulásának kezdeti időszakában ( 1870-1910 ) a többnyire , zeneileg „laikus” megtérteket az egyház zenei képzettségű szakemberei, helyi, gyülekezeti tanfolyamokon tanították, képezték.
Az 1931-ben önállósodott rákospalotai baptista gyülekezet 22 bemerített tagot számlált és már az önállósodás évében megalakult 16 énekessel a négyszólamú énekkar. Az énekkar a megalakulása óta folyamatosan szolgál vasárnaponként az istentiszteleteken, és az ünnepi istentiszteleteken. A gyülekezet az énekkar és a későbbi vonószenekar megalakulását követően Ének- és Zene ünnepélyeket szervezett ahová a gyülekezeten kívüliek közül is sokan eljöttek. Ezen alkalmakat az evangélium hirdetése mellett az öröm és lelkesedés jellemezte. Ezen istentiszteleteken Mendelssohn, Bach, Händel művei mellett a baptista szerzők művei is felcsendültek ( Héthalmi Páth Károly, Laszczik Ernő, Kőrösi Béla, Tóth Gábor ).
Az énekkar repertoárja jelenleg kb. 70- 80 énekből áll. A folyamatosan használt énekkari feldolgozású énekek gyűjteménye több száz éneket tartalmaz korál feldolgozástól a spirituálékkal bezárólag. A klasszikus zeneszerzők művei mellett a kortárs zeneszerzők művei is megtalálhatok.
Az énekkar a gyülekezet egyik meghatározó szolgáló csoportja. Az énekkari munka sok örömöt okoz a benne résztvevőkben, ugyanakkor nem kevés áldozatvállalást is igényel a gyakorlás, felkészülés. Az énekkari éneklésben elsődleges a szöveg, az evangéliumi üzenet ami a harmóniákon keresztül jut el a hallgatóhoz, a tiszta hangzás mellett az érthető szövegmondással.
A rákospalotai baptista énekkarnak jelenleg 28 énekese van. A fiatalok folyamatosan csatlakoznak a kórushoz.
Gyülekezeten kívül gyülekezetlátogatásokon, kerületi ökumenikus alkalmakon, kerületi kórustalálkozókon is szolgál az énekkar.
Az énekkar szolgálatában szükséges, hogy a közös éneklés mellett az énekkar egy lelki közösség is legyen. Szükséges, hogy a gyülekezet tagjai imádságaikkal támogassák az énekeseket.
1932-ben az énekkar megalakulását követően egy kedves testvérnő azt kérte, hogy ő is részt vehessen az énekórákon. Igaz sem hallása, sem hangja nincs, de azért szeretne jelen lenni, hogy amíg az énekesek új éneket tanulnak, ő a hátsó padban csendben olvassa a Bibliát és magában imádkozik az énekesekért.
Ez és az ehhez hasonló imatámogatás segítette és segíti ma is az énekkar szolgálatát, és ad örömöt az énekeseknek és a hallgatóknak.