2015. május 17-én vasárnap délután, nagy megtiszteltetésben lehetett része a Rákospalotai Baptista Imaházban egybegyűlt közönségnek, hisz Király Csaba zongora és orgonaművész, a Pécsi Tudományegyetem Zeneművészeti Intézet docense koncertjét hallgathattuk meg. A vendégművészt Nagy Sándor lelkipásztor testvér köszöntötte.
Az 1965-ben született Király Csaba azon ritka művészek egyike, akik a zongora- és az orgonajátékot egyaránt professzionális szinten művelik. 1983 és 1990 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora szakán Kocsis Zoltán és Falvai Sándor tanítványa volt, 1984 és 1989 között az orgonaszakon Gergely Ferenc volt mestere. 1995-től a Zeneművészeti Főiskolán zongorát tanított, majd 1997-1998-ban a tegui Hjoszung Egyetem orgona tanszakának vendégprofesszora volt. 2004-2007 között a Pécsi Tudományegyetem Zeneművészeti Intézetének igazgatója. Jelenleg docensként tanít az Intézet zongora és orgona szakán. 2013-tól a Magyar Liszt Ferenc Társaság elnöke és Király Csaba 2003-ban Liszt Ferenc-díjat kapott! |
Király Csaba Liszt-díjas orgonaművész |
A műsoron először Johann Sebastian Bach: Dór toccata és fuga című műve – Bach egyik kedvenc darabja – csendült fel. A toccata párbeszédes formában íródott, míg a később felhangzó fúga a nagy vokális fúgák hangulatát idézi.
Ezután egy könnyedebb hangvételű Bach mű következett, a G-dúr Trioszonata. Ezen műben az orgona három hangszert imitál. A két kéz külön manuálokon játszik, különböző színnel reprezentálva a két dallamhangszert, a pedál pedig a basso continuo kíséretét helyettesíti.
Nagy Sándor lelkipásztor testvér igei gondolatatit hallhattuk ezután, a 2Kor 12,14 alapján: „Íme, most kész vagyok harmadszor is elmenni hozzátok, és nem leszek terhetekre, mert nem azt keresem, ami a tietek, hanem titeket magatokat kereslek”
Hívjuk be hát Őt szívünkbe, mint Urat és Királyt és tapasztaljuk meg a vele járás örömét! – hangzott el a szelíd felhívó szó!
Ezt követően Liszt; „ Ad nos, ad salutarem undam ” fantázia és fúga című műve következett! Liszt gigantikus darabja, Meyerbeer "A próféta" c. operájából az "Ad nos, ad salutarem undam" kezdetű korál dallamára íródott. Az „ Ad nos, ad salutarem undam” a merseburgi dóm új orgonájának 1855-ös megépítése alkalmával szólalt meg Winterberger
Király Csaba előadásával újjá teremtette Liszt Ferenc grandiózus művét, - beigazolva azt az igazságot -, hogy Istenről bizonyságot tenni nem csak szóban, de zenében is lehetséges!
Nagy Sándor, gyülekezetünk lelkipásztorának záró gondolai és záró imája után szeretetvendégségben lehetett része az egybegyűlteknek!
Hála legyen ezért a kedves alkalomért!
Kérjük Mennyei Atyánkat, hogy áldja meg gazdagon ennek a nagy művésznek az életét, hogy zenéjével, még nagyon sok bizonyságot tudjon tenni a Mindenható nagyságáról, aki ilyen nagy karakterű művészt alkotott, mint Király Csaba.