Cikkek

Írta: Dobos Nelly 2013. március 31. vasárnap, 00:00

FacebookGoogle bookmarkTwitter

Ahogy visszaemlékezem erre az 50 évvel ezelőtti időszakra, valahogy nekem ez természetes volt. Pici gyermekkorom óta ebbe az imaházba járok, mindig, bemerítésem előtt is úgy éreztem, ide tartozom, szeretem az Úr Jézust, és ő is szeret engem. Valahogy ifjonti fejjel eleinte úgy éreztem, a gyülekezetnek így is úgy is tagja vagyok, mért kellene nekem még be is merítkeznem.

 

Mielőtt megtettem, az is visszatartott elhatározásomban, hogy nagy ritkán mikor nem jöttem az imaházba, egy két idősebb néni, szinte rám ripakodott, hol voltam, miért hiányoztam vasárnap, mi volt fontosabb számomra, mint az Úr háza.

 

 Elcsodálkoztam, mert úgy éreztem, hogy én ide nem muszájból járok, hanem azért mert jól érzem magam, tehát szívesen vagyok itt, és magamtól jövök. Benne voltam az énekkarban, és az akkoriban alakuló pengetős zenekarban is. És mindezt szívesen csináltam. Még is tüskeként bennem motoszkált az érzés, hogy ez számomra kötelező kell, hogy legyen? Hisz kötelező iskolába járni, vagy munkába járni, de ez itt nem kell, hogy így legyen!

Bővebben: Bizonyságtétel a megtérésemről!

 

Az úrnak félelme az ismeret kezdete,

a bölcsességet és intést csak a bolondok vetik meg.

Péld 1:7

Abolcs

Ma arra int a bölcs prédikátor,

Legyen helyes értékismeretem,

És döntéseimben legyek bátor.

Ne válasszam a bűnöst, a rosszat,

Mi lelket bénít, azt ne akarjam,

De a jót sem, hanem csak a ‘jobbat’.

Mint Mária, ki Jézus szavára

Figyelt szomjazva, mély áhítattal,

Mert tudta, hogy az válik javára.

Az élet, mint sebes nyíl elsuhan,

És vádol nevetés, habzó pohár,

Részvétlenség nyomán a könnyfolyam.

A tenger mélye őrzi a kincseket,

Míg felszínen a hab fut és fecseg...

Uram, tedd elmélyültté életemet!


   

Írta: Dobner Béláné 2012. március 07. szerda, 15:20

FacebookGoogle bookmarkTwitter
 Ökumenikus Világ imanap, Malajziától Rákospalotáig.

 A rákospalotai gyülekezetek is közösséget vállaltak a malajziai testvérekért tartott közös imádságban 2012. március 2-án. Bekapcsolódtak a református, a római katolikus, az evangélikus, Isten Egyháza és a baptista testvérek. Így szép számmal és ökumenikus közösségben vehettünk részt a Juhos utcai Evangélikus templomban imádságra. Az alkalom témájában változatos volt. Megismerkedtünk az ország zenéjével és kultúrájával.

Egyik testvérünk - aki több évig élt Malajziában -- különböző használati tárgyakat, dísztárgyakat, festményeket hozott magával. Ezekről néhány perces bemutatót tartott. Az ország legnagyobb ünnepe a Thaipusam, a vallások békés együtt élésének példája. A vallásszabadságot az ország alkotmánya is rögzíti. A tekintélyelvű kormányzás ellenére az emberi és lelkiismereti szabadság érvényesül. Ezzel szemben viszont, a nők ellen elkövetett erőszak családon belül és kívül súlyos probléma. Jó volt hallani, hogy vannak hírneves asszonyok és szervezetek, akik következetesen kiállnak a nők jogaiért.

Az igehirdetésben/Lukács 18,1-8/ A hamis bíró és az özvegyasszonyról hallottunk. Az asszonyéletében a kitartás meghozta az eredményt. Elnyerte igazságát. Szüntelen imádkozzunk, hogy győzzön az igazságosság! Mai magyar életünkben is égető szükség van arra, hogy az igazságosság győzedelmeskedjen. Amikor évekkel ezelőtt a malajziai nők összeállították a mostani anyagot, még nem gondoltuk, hogy ennyire időszerű imatéma lesz nálunk is az igazságosság. /33. zsoltár/

Számomra ez az este ismét különleges élmény volt. Malajzia megismerésén túl, találkozhattam, tizennyolcadszor, a rákospalotai Krisztust hívőasszonyokkal. Régi jó ismerősként beszélgettünk. Az est végén még egy új éneket is megtanultunk  "Az Úr hívó szavára mi együtt indulunk...". Megkóstoltuk Malajzia egyik csemegéjét a sült banánt. "Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!"/133.zsoltár /

   

Írta: Josef Schmid, evangélista

FacebookGoogle bookmarkTwitter

 

       Sok ember mindennapi életének természetes velejárója a nyugtalanság, izgatottság, a stressz. Némely ember idegileg levert, szinte kétségek között van. A munkahelyen rekord teljesítményt követelnek. A közúti forgalom szinte idegőrlő. A munkanélküliek és a nyugdíjasok is sokat szenvednek a stressztől.

 

Ha érdekel itt a FOLYTATÁS

   

Írta: Győri Kornél lelkipásztor 2011. április 23. szombat, 00:00

FacebookGoogle bookmarkTwitter

Jézus él!

Jézus él! Ujjongó ének zengi a jó hírt húsvétkor szerte a világon. Reményt önt fáradt és csüggedt emberekbe. 

Bővebben: Húsvéti üzenet

   

1. oldal / 3

 
 
 
 
 

Ma 2018. december 19, szerda, Viola napja van.