FacebookGoogle bookmarkTwitter

             Már a reggeli imaórától kezdve vendégeink voltak az Encsi Bárka Baptista Gyülekezet tagjai. Gyülekezetünk szokásos rendjét követve, ezen a vasárnapon férfi és női imaórán vehettünk részt.

 Az igehirdetés szolgálatát az encsi gyülekezetből Bányai István lelkipásztor jelölt testvér végezte. Prédikációjának alapjául – figyelembe véve a virágvasárnapi történéseket - Máté evangéliuma 21. rész első 17 versét olvasta fel. A történetet két szemszögből vizsgálta meg: az egyik, hogy mi történt útban Jeruzsálem felé, a másik pedig, a Jeruzsálemi események. Bányai testvér a prédikációban kitért a tanítványok engedelmességére, Jézus alázatára és a tömeg viselkedésére is.

Jézus a tanítványokat megkérte arra, hogy menjenek az előttük fekvő ismeretlen faluba, és az ott levő szamárcsikót vigyék oda számára. A tanítványoknak ez egy furcsa kérés lehetett, hiszen egyikőjük sem volt ott azelőtt, de ők engedelmesen elmentek az ismeretlen faluba és emberekhez, majd odavitték a szamarat Jézusnak.

Jeruzsálembe érve, a tömeg hozsannát kiáltott, de igazából nem is értették (vagy nem tudatosult bennük), hogy mit kiabálnak. Bányai testvér felhívta figyelmünket, hogy a tömeg három olyan súlyú Ószövetségi igét kiabált, amit ha értettek volna, akkor belerendült volna a szívük. Jézust, akkor nem csak prófétának tartották volna, hanem felismerték volna, hogy Ő a Megváltó, aki nem a rómaiakat jött kiűzni, hanem a bűnt a szívünkből. Jó volt ezen elgondolkodni, valamint azon, hogy mikor mi hozsannát kiáltunk, akkor azt őszintén, tiszta szívből tesszük-e.

 Az igehirdetés előtt és után vendégeink szolgálócsoportjára figyelhettünk, akik énekekkel, verssel és bizonyságtételekkel szolgáltak közöttünk, melyek gondolat ébresztőek és építőek voltak hasonlóan a prédikációhoz.

 A bőséges lelki táplálék után, - földi szükségleteinknek engedve – együtt fogyasztottuk el a testi táplálékot. A jóleső ebéd után sajnálatunkra testvéreinknek haza kellett indulniuk.

 Visszatekintve hálát adunk az Úrnak, hogy ezt a fontos vasárnapot, Istent dicsőítve és szeretetteljes közösségben tölthettük el encsi barátainkkal együtt.

 
 
 
 
 

Ma 2018. szeptember 19, szerda, Vilhelmina napja van.